9. század – A mai település ősének létrejötte.

1219 – A poroszlói bencés kolostor első említése.

13. század – A Szűz Mária bencés apátság hiteles helyi tevékenységet is folytat.

1248 – IV. Béla az egri püspökségnek adományozza a poroszlói vámok harmadát.

1292 – Poroszló plébániatemplomának első említése.

1299 – Írott forrás említi a Poroszló-Örvény közti átkelést biztosító révet.

14. század eleje – Két fontos út indul innen Heves, valamint Eger felé.

15-16. század – Királyi sókamarai hivatal üzemel a településen.

1460 – Poroszló mezővárosként szerepel.

1549 – Magyar birtokosai mellett a töröknek is adózik.

17. század – A lakosságszám csökken, időnként elnéptelenedik a település.

1689 – A visszatelepülő lakosság két éves adómentességet kap a vármegyétől.

17. sz. vége – A kolostorból a török kor végére csak a templom marad meg, amelyet a reformátusok használnak.

1695-1715 – Postaállomás működik Poroszlón.

18. század – A térképek tanúsága szerint Poroszló a kétbeltelkes települések közé tartozik.

1710-es évek – A település három földesúr fennhatósága alatt áll: az egri káptalan, Popovics és Károlyi gróf.

1730 – A rév túloldali végpontját áthelyezik a füredi határba.

1747 – A településen sörfőző vállalkozás (serház) működik.

1771 – Az úrbérrendezés során Poroszló földjeit másodosztályúnak minősítik.

1772 – A református felekezeti iskolában 140 gyermek tanul, a katolikus elemi iskola 41 tanulóval kezdi meg működését.

1783-85 – Az I. katonai felmérés a poroszlói országutat csak csapadékmentes időjárás esetén tartja közlekedésre alkalmasnak.

1790 körül – Kincstári sóhivatalt állítanak fel a településen.

18. sz. vége – Megépül az új katolikus templom.

1834 – A révnél megkezdik az első Tisza-híd építését.

1845 körül – A jeges árvíz tönkreteszi a Tisza-hidat, amelyet 1846-ban újjáépítenek.

1849. február 24. – A Patay-dandár állomásozik a településen.

1849. február 26-27. – Kossuth Poroszlón tartózkodik a kápolnai csata napjaiban.

1849. március 17-20. – Magyar csapatok állomásoznak a településen, Görgey egységei fedezik az átkelést Tiszafüred felé.

1849. március 21. – A magyarok kiürítik Poroszlót.

1849. július – A hidat a magyar kormány parancsára felégetik, hogy az ellenséges erők átkelését megakadályozzák. 25-26-án Korponay ezredes 2500 katonájával védi a hídfőt az ötszörös túlerővel szemben.

19. század közepe – Fokozatosan beépülnek az ólaskertek.

1851 – A katolikus, a református és az izraelita felekezetnek is saját alapfokú oktatási intézménye működik a településen.

1852 – Postaállomás létesül.

1877 – Klein Jakab gőzmalmot és gőzfűrészüzemet létesít. Olvasóegylet alakul.

A 19. század vége – Graefl Jenő lótenyészete országos hírűvé válik.

1889 – Önkéntes Tűzoltó Egylet létesül.

1890 – A református és az izraelita felekezet is új iskolát épít.

1891 – A Debrecen-Füzesabony vasútvonal megnyitásával Poroszló is az országos vasúthálózat részévé válik. A vasútvonal építésének része volt az új Tiszafüred-Poroszló vegyes használatú híd megépítése.

1894 – Kétútköz pusztán az uradalmi cselédség gyermekei számára a Graefl család hoz létre iskolát.

1897 – Megépül az új római katolikus iskola.

1899 – Megnyílik a település óvodája.

1900 – Megalakították a Poroszlói Kereskedők és Iparosok Körét.

1901 – Létrejön az Izraelita Jótékony Nőegylet.

A 20. sz. első évtizedei – A poroszlói egyesület-alapítások virágkora.

1903 – Klein Márton kefegyártó üzemet alapít, amelyet 1906-ban talicska-, valamint téglagyártó-üzemmel bővít. Megalakul a Gazdakör.

1904 – Hitelszövetkezet alakul.

1906 – Távbeszélő állomás létesül. Bán Sándor gombüzemet alapít, amely 50 munkást foglalkoztat.

1908 – Megalakul a Poroszlói Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.

1910 után – A boglya formájú kemencét felváltja a szögletes metszetű kemence.

1919 – A Tisza-híd Füred felőli részét – a Tanácsköztársaság alatt – a román csapatok átkelésének megakadályozására felrobbantják. Helyreállítása 1920-1923 között, több szakaszban történik.

1920 után – Új településrészek jönnek létre: az Egyes, Kettes és a Hármas újtelep.

1925-1933 – A felekezeti iskolák mellett polgári elemi iskola is működik.

1927. május 28. – Elkészül az Eger-patakon átívelő vasbeton híd.

1941-1943 – Új, vasszerkezetű vasúti híd épül, amelyet 1944-ben bombatámadás ér.

1945-1947 – Vegyes használatú híd készül az előző, elpusztult híd helyett.