13. század előtt A falu létrejötte.
1311 Szemerei Sándor fia Dénes és Imre fia László rátámadnak Szemerére, felégetik templomát és nagy pusztítást végeznek a faluban.
1552 Eger ostromakor a török elpusztítja.
1760 körül Téglaégető ipari vállalkozás indul Szemerén (1886-ig áll fenn).
1760-66 Lebontják a régi templomot és újat építenek a helyére.
1783-85 Az I. katonai felmérés jónak minősítette az itt áthaladó kocsiutat.
1845 Hentsch Márton iskolát és kántorlakot tervez a település számára.
1848-49 100 lakos áll nemzetőrnek.
1849. március 1. A császári erők innen kísérelnek meg előrenyomulni Tárkány felé, de a rossz terepviszonyok miatt kísérletük kudarcba fullad.
19. század közepe Megjelenik a tornác a falu házain.
1896 A tagosítás után tanyásodási folyamat kezdődik.
1900 Megalakul a Borsodszemerei Hangya Szövetkezet
1906-1910 A község bekapcsolódik az országos távbeszélő-hálózatba.
1909 Megalakul a Borsodszemerei Önkéntes Tűzoltó Egylet.
1910 körül Postaállomás létesül Mezőszemerén.
1924 A leventemozgalom helyi szervezetének indulása.
1927 Brüll Lajos szikvízüzemet alapít.
1928 után A vályogfal mellett megjelenik a kő, majd 1950 után a tégla használata.
1930 A Borsodszemerei Polgári Lövész Egyesület létrehozása. Megépül a Rima-patak háromnyílású vasbeton hídja.
1935 Megalakul a Római Katolikus Dalkör.
1939 Az oktatás már öt tanteremben folyik, a tanulókat öt tanár tanítja.
1950-ig A település Borsod vármegyéhez tartozik.