10-11. század A település alapításának feltételezett ideje. Ebben az időszakban a Heves alatt DK-re haladó hadiút érintette Körét.
14-15. század A Pest felől Hevesen keresztül jövő hadiút érinti a települést.
1323 Első írásos, okleveles említés, Kure alakban.
1332/1337 A pápai jegyzékben templomos helyként szerepel.
1486-1526 Rozgonyiak, majd a Pálóczyak birtoka.
1528 Az új birtokos Choron András.
1537 Szapolyai János Werbőczy Istvánnak adományozza.
1546 Báthory-birtokként szerepel a terület.
1549-1552 Jakcsy, illetve köznemesek birtoka.
1593 Szécsy Tamás a birtokos.
17. század eleje Rákóczi-birtok.
1639 A településnek református prédikátora van Gyarmati Márton személyében.
1683 A falu elpusztul.
1690 után A település újranépesülése.
1714 Reformátusok betelepedése.
1722 Erdődy Gábor egri püspök szerzi meg a területet.
1746 Barkóczy püspök elveszi a reformátusoktól a templomot, ezután katolikus telepesek érkeznek a településre.
1746,1747,1749 Anyakönyvek vezetése.
1768. júl. 28. Tűzvész, 27 ház porig égett.
1773 A pecséten szereplő felirat: Kiskore falu pecettye
1775-1777 Eszterházy püspök új templomot építtet.
1783-1785 Az I. katonai felmérés rossznak minősíti a körei utakat.
19. század A házak anyagában megjelenik a vályog, amelyet 1910 után kővel alapoznak.
1848-49 Kisköre 59 nemzetőrt ad a szabadságharcnak.
19. század közepe Kialakul az Új sor.
1885 Postaállomás nyílik a településen.
1887. július 31. A Kisterenye-Kisújszállás vonal megnyitásával Kisköre is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.
1889 Kisköre és Pusztataskony között megépül az ország leghosszabb fahídja, amelyet 1906-ban folytvas anyagúvá építenek át.
1911-12 Létrejön az Új telep.
1919 A támadó román haderő átkelésének megakadályozására felrobbantják a hidat, amely csak 1923-ban épül újjá.
1922 Létrejön a Kisterem, a Nánai út, a Kertalja, majd az Oncsa sor.
1944 A tiszai híd újbóli felrobbantása. Újjáépítése 1956-1958 között történt.