13. század                              A falu létrejötte a mai településtől K-i irányban, 1 km-re.

14-15. század                         Fontos hadiút halad át a településen.

1430 előtt                               Az Aba nemzetség Solymosi ágának  birtokrésze.

1430                                       A falu neve fellelhető Kapolna alakban királyi oklevélben.

1486-1696                              Lakók száma: 50-110 fő.

1552                                       A felvonuló török sereg elpusztítja a falut.

1598                                       A terület még puszta.

1600 körül                              Az újra benépesült falu török fennhatóság alatt.

1618                                       Ugróczi János prépost kezelésébe kerül, aki Herencsényi István füleki alkapitánynak adja bérbe.

1619                                       Bethlen Gábor Perényi Ferencnek adományozza.

1630                                       Dienes egervári prépost egyezsége Pyber János püspökkel, a falu visszaadományozásáról a püspökség birtokába.

1687                                       A falu elnéptelenedése.

1694 után                               A település újraalapítása a mai helyén

1698                                       Telekesy István püspök új templomot építtet.

1733                                       Anyakönyvek vezetése.

1746                                       Az országos jelentőségű postaútvonal megyei szakaszának egyik állomása Kápolna. Lakók száma: 339 fő

1773                                       Német telepesek költöznek Kápolnára.

1776                                       Pecséten található körirat: Commun. Capol.

18. század vége                       A település központi részét a Belső sor és Felvég alkotja.

1780                                       Kőhíd épül a Malomárkon.

1781                                       Lakók száma: 848 fő

1782                                       Megkezdik az új templom építését, Francz József építőmester irányításával.

1783-1785                              Az I. katonai felmérés kedvező időjárás esetén általánosan használható országútnak minősíti az itt áthaladó utat.

1784                                       Pecséten található felirat: Sigillum Kapolnaense

1792                                       Egy mérnöki jelentés járhatatlannak minősíti a postautat.

1799                                       Kápolna katonai átkelőhely és postaállomás.

1804                                       Magurányi József újjáépíti a Tarna összeomlott kőhídját.

1816-1817                              Megépül az a kőhíd, amely a hagyomány szerint az 1848/49-es szabadságharc egyik jelentős ütközetében, a kápolnai csatában, központi szerepet játszott (újabb kutatások a keletebbre lévő Malomárok egyik hídjához kötik ezt a szerepet).

1828-1829                              Aldebrő (Balpüspöki határrész) és Kápolna közös határában új kőhíd épül.

1848                                       Egy felmérés szerint a Pest-Kassa útvonal egyik kiépített szakasza Kápolna-Kerecsend között haladt.

1848-49                                  60 kápolnai lakos szolgálja a szabadságharc ügyét nemzetőrként, vagy honvédként.

1848. május 1.                        A megalakuló megyei bizottmánynak 3 kápolnai tagja lesz.

1849. január 26.                      Az osztrák csapatok 5000 fő elszállásolására adnak parancsot a faluban.

1849. február 17.                    Osztrák egységek szállják meg Kápolnát.

1849. február 22-25.               A magyar sereg Máriássy-hadosztálya bevonul a településre.

1849. február 26.                    A Máriássy-hadosztály sikerrel tartóztatja fel a támadó császári erőket. Az este folyamán a faluba érkezik a magyar vezérkar Dembinskivel az élen.

1849. február 27.                    A település véres harcok színtere, melyben végül az osztrák haderő diadalmaskodik.

1849. március-június              Felüti fejét a kolera, amely 11 áldozatot szed a falu lakosaiból.

1849. március 19.                   Összeírják a csata során a lakosság által elszenvedett károkat és intézkedés történik a kártalanításról.

1849. március 23.                   Újra magyar csapatok érkeznek Kápolnára.

1849. június 30.                      A Wysocki-csapat honvédei szállnak meg a faluban.

1849. július 9.                         Az előnyomuló cári csapatok elérik Kápolnát.

1852                                       Gyalogos postaszolgálat működik heti 4 alkalommal Heves felé, szerdánként pedig lovas posta jár Egerbe.

1870. január 9.                        Átadják a Hatvan-Miskolc vasútvonalat, ezzel Kápolna is közelebb kerül az országos vasúti vérkeringéshez.

1887. július 31.                       A Kisterenye-Kisújszállás vonal teljes kiépülésével tovább fejlődik a település vasúti összeköttetése az ország egyéb vidékeivel.

1888. november 14.                A távíró-szolgáltatás kezdete.

1892                                       Egy alispáni leiratra adott válasz alapján kiderül, hogy a településnek csak országos, vagy megyei kezelésben lévő útja van (a helyzet 1897-ben változik, ekkor 2 új utcát nyitnak, ami már községi útnak számít)

1910                                       Kapcsolódás az országos távbeszélő-hálózathoz.

1920 után                               A település ÉNY-i részén megépül az Újfalu (v. Újházhely).

1928-1931                              Képviselő-testületi határozat nyomán bevezetik a villanyt a településre.

1931                                       Új nyomvonalat kap a község főútja, amelyet bitumenes burkolattal látnak el.