9-10. század A település létrejötte a mai Káltól DNY-ra (most községi legelő)
1331 Első írásos, okleveles említés, Kaal alakban.
1332 Templomos helyként szerepel a pápai tizedjegyzékben.
1438 A Debreiek után a Rozgonyi család birtoka.
1493 Kanizsay György birtoka.
1497 Drágfy Bertalan erdélyi vajda birtoka.
1518 Birtokcserével Perényi Imre szerezi meg Kált a debrői uradalommal együtt.
1537 Ferdinánd Országh Lászlónak adományozza.
1549 Teljes elnéptelenedés.
1567 Miksa 16 évre Ungnád Kristóf egri várkapitánynak adta zálogba.
1576 57 jobbágy háztartást írtak össze.
1603 Rákóczi Zsigmond megvásárolja a kincstártól.
18. század Már ekkor megjelenik a vályog használata az építkezésben, de a sövényfalas építésmód is fennmarad.
1708 Rákóczi Ferenc fejedelem és nővére Júlia, Aspremont-Reckheim Ferdinándné birtokolja a falut.
1723 Kápolnához tartozik.
1728 Néptelen puszta.
1730-1740 között A falu a mai helyére költözik.
1741 Grassalkovich Antal birtokába kerül, majd a család birtokolja 100 évig.
1742 Ez évtől vezetik a település anyakönyveit.
1746 Tarnabod filiája.
1748 A lakosság növekedése új telepesek beköltözésével.
1761 Lebontják a régi templomot.
1765 Anyaegyházi rangra emeli az Eszterházy püspök.
1770 Kb.700 fő él a településen.
1771 Községi pecséten három búzakalász között csoroszlya és ekevas látható.
1783-1785 Az I. katonai felmérés jó állapotú útról ír Kál és Tarnabod között.
1809 Újjáépítik a káli fahidat.
1841 Egy térkép már feltünteti a Krakó nevű cigánytelepet.
1847 Gróf Forgách Antal a korábbi bérlőnek, gróf Károlyi Györgynek adja az uradalmat örök tulajdonul.
1848-49 A szabadságharcot 215 káli lakos szolgálta, mint nemzetőr, vagy honvéd.
1848. ápr. 11-12. A lakosság örömünnepet ül az úrbéri viszonyok megszüntetése okán.
1849. február 25. A kápolnai csata előtt a Kisfaludy-dandár foglalta el a Kápolna előtti térséget.
1849. február 26. A Kisfaludy-dandár órákig feltartóztatja a Schwarzenberg-hadosztályt, de a déli órákban kénytelen feladni állásait.
1869 Postahivatal nyílik a településen.
1870. január 9. Átadják a Hatvan-Miskolc vasútvonalat, ezzel Kál is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.
1906 A településnek kiépült a távbeszélő kapcsolata.
1931. december 24. Megvalósul az utcai közvilágítás.