9-10. század – A mai Heves ősének számító település alapítása (nem a mai helyén).

Honfoglalás-kori telepobjektumok a vásártéri homokbányában.

10-15. század – Jelentős hadiutak haladnak át a területén.

13. század – Heves a térség jelentős településévé válik.

1203 – Első írásos, okleveles említés, Hewes alakban.

1330 – Az Aba nembeli Kompolti Imre birtoka.

1332 – A pápai tizedjegyzék főesperesi és plébániatemplomát is említi.

1348 – A Kompoltiak mellett a Detki és a Visontai család is részbirtokos volt.

15. század – Heves mezőváros.

1467 – A Kompoltiak a birtokosok.

1522 – Örökösödési szerződés Kompolti János és Országh Mihály között. A Kompoltiak kihalása esetén a birtokjog az Országh családra száll.

1546 – Az első török összeírás.

1580 – Törökök lakják az 1580-as évek végén.

1606 – Nagyheves papíron bedegi Nyáry Pál birtokába kerül.

1655 – Kisheves a Béky család magvaszakadtával Dorogfy István kezébe kerül.

1698 – Dietrich Glöcklsberg császári ezredes vásárolta meg a Wesselényi birtokrészt. Ekkortól kezd  újra benépesülni a település.

1725 – Címeres, pecsétes ábrázolás, melyben álló oroszlán jobbján kivont kardot, balján 3 búzakalászt tart.

Körirata: Sigillum opidi Heves 1725

1740 – A Nyári örökösök visszaszerzik birtokaikat.

1772 – Befejeződik a török időkben súlyosan megsérült plébániatemplom helyreállítása.

1783-1785 – Az I. katonai felmérés a településen átmenő utat országútnak minősíti, amely azonban csak megfelelő időjárás esetén használható minden jármű számára.

1790 – Önálló anyakönyvezés.

1837-1838 – A főbirtokos Ferdinánd Szász-Coburg-Gothai herceg.

1848-49 – A szabadságharc során 280 hevesi lakos lépett be a nemzetőrségbe. Heves a nemzetőr-sereg összpontosításának egyik központja lett.

1848. június 26. – Az országgyűlési választások során a hevesi születésű Németh Albertet választják a körzet képviselőjévé.

1849. március 1-21. – Hevesen császári csapatok állomásoznak.

1849. március 22. – A magyarok bevonulnak a településre, Görgey itt üti fel főhadiszállását.

1849. július vége – Heves újra császári uralom alá kerül.

1852. június 1. – Postahivatal létesül, heti négyszeri gyalogküldönc-kapcsolattal Kápolna irányában.

1853 – Megtörténik a település hídjainak renoválása.

1859 – Az egyházmegye anyaegyházzá nyilvánítja.

1882 – A Kisterenye-Kisújszállás vasútvonal megépítésével Heves az országos vasúthálózat részévé válik. Szintén ebben az esztendőben jön létre a városi távíró-szolgáltatás.

1884 – Az 1880-as évek elején elindított útépítési munkálatok eredményeképpen elkészül a Dormánd felé vezető út 11 kilométeres szakasza.

1903 – Heves bekapcsolódik az országos telefonhálózatba.

1910 körül – A Jászságból beköltözők hatására tanyásodási folyamat kezdődik.

1920 – 124 zsidó család él a településen.

1920 után – Létrejön az Új telep.

1927 – Kiépül a városi villanyvilágítás.

1929 – Új templom épül.

1939 – Sportuszoda és strandfürdő nyílik Hevesen.

1950-es évek – A vert- és vályogfalas építkezést kezdi felváltani a tégla használata.