9-10. század – A település létrejöttének időszaka.

10-11. század – A DNY-ÉK irányú hadiút érinti Szikszót.

13-15. század – Patrocíniuma Keresztelő Szent János.

1261 – Obon néven az első írásos említés.

1333 – A település egyházának első említése a pápai tizedjegyzékekben.

14-15. század – A Pest felől jövő hadi- és kereskedelmi út Szikszó érintésével halad kelet felé.

1546 – A falu az egri püspökség birtoka.

1631 – Pyber püspök visszaváltja a falu birtokjogát.

1683 – 16 jobbágytelket kitevő lakosság lakta.

1686 – A falu elnéptelenedett.

1700 – Újratelepítés kezdete.

1711 – Az anyakönyvezés kezdete.

1730 – Kordások Társulata.

1732-35 – A középkori templom újjáépítése.

1735  – Erdődy Gábor felszenteli az újjáépített katolikus templomot.

1783-1785 – Az I. katonai felmérés a pusztaszikszói utat jó időben általánosan járható országútnak minősíti, míg az Abonyon átvezető kocsiutat rossz minőségűként határozza meg.

1804-1848 – Az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozik.

1814 – Elkészül az abonyi kőhíd tervrajza.

1815 – A templom újabb bővítése.

1848-49 – A település 138 nemzetőrt ad a szabadságharcnak.

1849. február 27. – A kápolnai csata után Abonyon keresztül vonul vissza a magyar sereg Mezőkövesd irányába.

1849. március 18. – Itt táborozik a VII. hadtest Gáspár-hadosztálya.

1851 – 589 család él a faluban.

1852 – Heti 3 alkalommal rendszeres postajárat üzemel Gyöngyös felé.

1853 – Létrejön az állandó postahivatal.

1870. január 9. – Átadják a Hatvan-Miskolc közti vasúti szakaszt, ezzel Füzesabony is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.

1872. november 3. – Megindul a vasúti közlekedés a Füzesabony-Eger vasúti mellékvonalon.

1891. augusztus 5. – Vasúti kapcsolat létesül Füzesabony-Tiszafüred-Debrecen között.

1893 – Megépül az új vasútállomás és távíró-szolgáltatás indul a településen.

1906 – Füzesabony bekapcsolódik az országos telefonhálózatba. A vasútvonal északi oldalán megkezdődik a Telep kialakulása.

1911 – Megkezdődik a villanyvilágítás kiépítése.

1920 – Népszámlálás. A településen 5816 fő élt.

1925  – Elkészül az Eger-patak hídjának terve. Az összeírás 6312 fő lakost számlált.

1926-1927 – Megépül a vasúti felüljáró.

1929 – A Laskó-patak hídjának terve is elkészül.

1930 – Artézi kutat fúrnak az ivóvíz minőségének javítása érdekében.

1932 – Ingyenes hatósági fürdő épül.

1960-as évek – A zsúpszalma használata tetőfedésre egészen eddig az időszakig nyomon követhető.