10. század – A település feltételezett keletkezési ideje.
1332 – A település Szent György tiszteletére felszentelt templomának és plébánosának első említése.
1456 – Berzeviczi Pohárnok István Erk egy részét elzálogosítja Vanyarci Ferencnek.
1550-es évek – A falu az egri püspökség és a török felé is adózik.
1687-1710 – Erk puszta a töröktől való visszafoglaló háborúktól 1710-ig.
1710-től – A terület földesurai majorságokat hoznak létre, ahová majorsági cselédeket telepítenek.
1740-es évek – A majorsági cselédek telkeket kapnak, Erk jobbágyfaluvá válik.
1760 – Orczy Lőrinc új templomot építtet.
1768 – Az első írásos dokumentum a községben folyó alapfokú oktatásról.
1770-1774 -16-32 gyermek vesz részt iskolai oktatásban.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint az erki út csak jó időben alkalmas bármely jármű számára.
1828 – Megtörténik a Holt-Tarnán lévő fahíd javítása.
1848-49 – A település 34 nemzetőrt adott a szabadságharcnak.
1885 – Postahivatal létesül Erken.
1886 – Létrejön a Postatakarékpénztár, és ennek erki közvetítőszolgálata.
1887 – 162 gyermek jár iskolába.
1904 – Megnyit a Hangya Szövetkezet boltja.
1910 – Az iskolába járó tanulók száma: 314
1918 után – Megkezdődik a határ tanyásodása a Jászságból beköltöző családoknak köszönhetően.
1922 – Megalakul a Római Katolikus Kör.
1924 – Helyi csoportot alakít a Levente Egyesület és megszerveződik a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület.
1925 – A községen vezet keresztül a Tarnaméra-Visznek megyei jelentőségű út.
1927 – A magas gyermeklétszám miatt új iskola építéséről dönt a képviselő-testület.
1929 – Megalakul az Erki Községi Hitelszövetkezet.
1930 – Lövészegyesület alakul és létrejön a Faluszövetség helyi fiókszervezete.
1930 után – A vertfalas építkezést felváltja a vályog használata.
1932 – A településen közvilágítás működik.
Létrejön az Erk-Tarnaörsi Tejszövetkezet.
1938 – Önkéntes tűzoltóság szerveződik.
1941 – Megalakítják az Országos Egészségvédelmi Szövetség helyi szervezetét.
1942 – Létrejön a Magyar Parasztszövetség erki fiókszervezete.