11. század – A település alapítása a mai helyétől kb. egy óra járásra, keletre.

14. század – Erdőtelek első említése a mai nevén.

1332 – A település Szent István király tiszteletére felszentelt templomának és plébánosának első említése.

16. század – A dézsmajegyzékek több alkalommal elpusztult településként említik.

1583 körül – A falu Alsó- és Felsőtelek néven 2 települést alkot.

17. század – A falu ismét többször elnéptelenedik, majd újratelepül.

1675 – Kuriális községként említi egy forrás.

1677 – A helyi plébános menekülni kényszerül a kurucokkal való nézeteltérése okán.

1720 – Butler János majorüzemet alapít Felsőerdőtelken.

1768 – Az első adat a településen folyó iskolai oktatásról.

1770-1775 – Az iskolába járó gyerekek száma 24-50 fő között ingadozik.

1783-1785 – Az I. katonai felmérés a településen átvezető utat jó állapotúnak minősíti.

1848-49 – A szabadságharc ügyét 202 erdőtelki nemzetőr szolgálta.

1849. február 28. – A császári csapatok Erdőtelken állomásoznak.

1849. március 21. – Egy magyar dandár elfoglalja a települést.

1872 – Megnyílik az erdőtelki postahivatal.

1882 – A Kisterenye-Kisújszállás közti vasútvonal megépülésével Erdőtelek is bekapcsolódik az országos vasúti vérkeringésbe.

1887 – 200 gyermek tanul a község kéttantermes iskolájában.

A 20. század eleje – Az oktatás 3 helyszínen folyik: a községben, Tenk-pusztán és Hanyi-pusztán.

1903 – Megalakul az Erdőtelki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.

1906 – A település csatlakozik az országos távbeszélő-hálózathoz.

1909 – Megalakul az Erdőtelki Gazdák Szövetsége (a Gazdakör).

1914 – A településen önkéntes tűzoltóság szerveződik.

1920 – Létrejön az Erdőtelki Takarék és Hitelszövetkezet.

1920 után – Megépül az Oncsa, a Proletár és a Doktor telep.

1924 – Elindul a községi leventemozgalom.

1925 – Népkönyvtár működik a községben.

1929 – Az iskolai igények kielégítésére 6 új tanterem épül a meglévőkhöz.

1930 – Megkezdi működését a Polgári Lövészegyesület.

1930 után – A vertfalas építkezést felváltja a kő alapra rakott vályog használata.

1933 – Létrejön a Hadirokkantak Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) helyi csoportja.

1936 – Az iskolába járó diákok száma 729 fő.

1939 – Megalakul a KALOT helyi csoportja.

1942 – A Faluszövetség és az Országos Egészségvédelmi Szövetség is létrehozza helyi szervezetét.