9-10. század – A mai településtől kb. 2 km-re keletre létrejön Boconád.
14-15. század – A Pest felől jövő, Adácsnál leágazó hadi- és kereskedelmi út Boconád mellett haladt el.
1335 – A pápai tizedjegyzék említi először plébániáját.
1549-1552 – A falu elnéptelenedik.
1647-1675 – A települést állami adótól mentes, kuriális községként említik a források.
1731 – Elveszíti adómentességét, úrbéres jobbágyközséggé válik.
1746 – Első adat az iskolai oktatásról (13 tanuló)
1752 – Boconádra helyezték át a korábban Átányon működő postaállomást, ami rövid idő múltán Tarnabodra került.
1768 – A régi, életveszélyes templom helyett új templom építése kezdődik.
1774 – Az iskolának 42 tanulója van.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés szerint a Boconád környéki utak csak megfelelő időjárás esetén használhatóak minden jármű számára.
1848-49 – A szabadságharc eseményeiben 38 boconádi férfi vett részt, mint nemzetőr.
1873 – 149 gyermek tanul az iskolában.
1885 – Állandó posta nyílik a településen.
1889 – Önkéntes Tűzoltó Egylet jön létre.
1900 körül – A Jászságból beköltöző családok hatására megkezdődik a határ tanyásodása.
1903 – Megalakul a Boconádi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.
1911 – Létrehozzák a Boconádi Hitelszövetkezet Népkönyvtári Egyesületét.
1920 – A községben kéttantermes felekezeti iskola működik, Alatka-pusztán községi népiskolát tart fenn a település. 1920 körül váltja fel az építészetben a vert falat a vályog használata.
1924 – Boconádon is útjára indul a leventemozgalom.
1925 – Római Katolikus Olvasókör alakul.
1930 – Az új iskolaépület elkészültével a községben már 6 tanteremben folyik az iskolai oktatás.
1933 – Boconádra bevezetik a villanyáramot.
1935 – Megalakul az Országos Frontharcos Szövetség helyi csoportja.