10-11. század – Besenyők szállásaként létrejön a mai település előzménye.

1322 – Besenyői István fia Lőrinc családja nevében eladja birtokaik negyedét Erdőtelki Márk fia Márknak.

1728 – Az első ismert adat az iskolai oktatásról.

1733 – Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt templomáról van adatunk, amelyet 1757-ben bővítenek, majd 1791-ben tornyot is kap.

1770 körül – Poczik Ferenc Nepomuki Szent János szobrát állíttatja fel háza előtt.

1770, 1775 – Az elemi iskolának 50, majd 59 tanulója van.

1773 – Megépül a parókia épülete.

1781-től – A helyi nemesi közbirtokosok 2 kocsmát működtetnek.

1782 – A Szentháromság oszlop felállítása. (Mlinko József és fia emeltette)

1783-1785 – Az I. katonai felmérés rossz minőségű, réteken átvezető utakat említ.

1791 – Tornyot és órát kap a Kistemplom. (Egyes feljegyzések szerint a torony 1766-ban készült)

1792 -Megépült az első iskola.

1807-22 – Új, nagyobb templom épül a lakosság számára.

1848 ősze – 132 fő jelentkezik nemzetőr-szolgálatra.

1849. március 1. – Az éjjel bevonuló császáriak kifosztják a falut.

1849. márc. 4-19. – Császári csapatok állomásoznak a településen.

1849. március 20. – Görgey csapatai bevonulnak Besenyőtelekre.

A 19. sz. második fele – Jelentős dohánytermesztés folyik a faluban.

1868 – Megnyílik a település postaállomása.

1870 körül – Megkezdődik a besenyőtelki határ tanyásodása.

1871-1924 – Dormánd közigazgatásilag Besenyőtelekhez tartozik.

1879 – Megszületik Berze Nagy János néprajzkutató.

1882 – Czakó Bertalan gőzmalmot és olajütőt építtet.

1887 – Új, római katolikus felekezeti iskola épül.

1896 – Megalakul az Olvasóegylet.

1898 – Czakó Kálmán megépítteti a település második gőzmalmát.

1901 – Községi gyermekmenhely létesül, amely 1909-ben községi kisdedóvóvá (óvodává) alakul át.

1902 – A településen méntelepet hoznak létre.

1905 – Új, kéttantermes iskola épül, tanítói lakással. Belvízelvezető társulat jön létre a Laskó-patak szabályozására.

1906 – Megalakult a Besenyőtelki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint az Iparoskör.

1909 – Jó minőségű ivóvíz biztosítása céljából két artézi kút létesül, majd 1929-ben egy harmadik, azonban csak az ’50-es évek végére sikerül az egész település ivóvíz-ellátását modernizálni.

1910 – Katolikus Olvasókört alapítanak a településen. Besenyőtelek bekapcsolódik az országos távbeszélő-hálózatba.

1911 – Megalakul a Besenyőtelki Katolikus Ifjúsági Egyesület. Nagy tűzvész pusztít a településen.

1912 – Az Önkéntes Tűzoltó Testület létrejötte.

1914 – A község villamosításának kezdete Czakó Kálmán gőzmalmának segítségével.

Hétfői napokon hetivásárt tartanak.

1920 – A községben 476 tanköteles korú gyermek van.

1921 – Megalakult a Besenyőtelki Hitelszövetkezet.

1923 – Elkészül az I. világháborús emlékmű, Horváth Géza alkotása.

1924 – Létrejön a Levente Egyesület helyi szerve.

1927 – Képviselőtestületi határozat születik egy új iskola építéséről, a meglévő műút kijavításáról, valamint a földutak kőburkolattal való ellátásáról. Ugyanebben az évben megkezdődik a közvilágítás kialakítása.

1930 – Megalakul az Árpádházi Boldog Margit Leányegyesület.

1932 – Létrejön a Községi Állattenyésztő Szövetkezet.

1938 – Megkezdi működését a KALOT helyi szervezete.

1944 – Megkezdődik a település teljes villamosítása. A háború miatt megszakított munkálatok 1947-1962 között folytatódtak.

1952 – A Besenyőtelek-Poroszló úton előregyártott vasbeton elemekből álló híd épült.