10-11. század – A település létrejöttének feltételezett időszaka.
14. század eleje – Heves felől főút halad át a településen Poroszló irányában.
1596 – Református lelkészét, Turóci Mártont említi egy forrás.
1718 – Postaállomás alakul a Buda-Hatvan-Debrecen-Kolozsvár postavonal 6. állomásaként.
1752 – A postaállomást Boconádra helyezik át.
1768 – Első adatok az iskolai oktatásról.
1772-1775 – 88 fiú és 30 lány részesül elemi iskolai képzésben.
1783-1785 – Az I. katonai felmérés az Átányon átmenő utat országútnak minősíti, de megjegyzi, hogy csak jó időben használható minden jármű számára.
1788 – A település határában majorságokat alakítanak ki.
1848-49 – A szabadságharcban 104 átányi vesz részt nemzetőrként.
1849. március 17. – Császári hírszerző küld jelentést a faluból.
1849. március 19. – Poeltenberg Ernő jelentése szerint a császáriak Átányban is jelen vannak.
1856 – Megépül a Kakas-ház, amelyet Bedécs József kisnemes építtet, de nevét utolsó tulajdonosáról, Kakas Samuról kapja. Ma tájház.
1868 – Kéttantermes református községi iskola épül.
1882 – Posta nyílik a településen.
1887 – 306 tanköteles gyermekből 254 jár rendszeresen iskolába.
1891 – Az Olvasó Egylet alapítása.
1892 – Létrejön a Tűzoltó Egylet.
1894 – Megalakul az Átányi Önsegélyező és Fogyasztási Szövetkezet.
1903 – Helyi piac indul heti egy alkalommal, csütörtökönként .
1923 – Megalakul az Átányi Vadásztársulat.
1924 – Megalakul a Levente Egyesület helyi szerve.
1925 – A közoktatást egy 3 tantermes református felekezeti iskola és egy tanyai községi iskola képviseli.
Hevesre és Kömlőre már köves út vezet, míg az egri, tenki és vezekényi utak dűlőutak voltak.
1926 – Polgári Olvasókör szerveződik.
1930-40 – Polgári Lövész Egyesület működik a településen.
1937 – Megalakul a Mezőgazdák Köre (Gazdakör).
1939 – A növekvő gyermeklétszám miatt a református egyház 4 tantermes iskolát építtet.